Negyedik alkalommal kerül sor népismereti táborozásra. A Kászonok, Homoródmente és a Gyimesek után idén Gyergyóorotva ad otthont júl. 20-28-a között az eddig kilencven jelentkezőnek, akik között budapesti gimnazisták és dunaújvárosi egyetemisták is vannak. Néprajzi előadásokat hallgatnak a megjelentek, népdalokat és néptáncot, fafaragást tanulnak, gyűjtőmunka is lesz. /Kristó Tibor: Ma nyílik a népismereti tábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 20./
1998. április 15.
Maroshévizen 1989 óta egyetlen hivatásos színház társulata nem lépett fel, pedig azelőtt mindig telt ház fogadta őket. Egyetlen amatőr csoport járt csak itt az elmúlt években, az orotvaiak csoportja. Maroshévíznek a régebbi időkben elismert színjátszó együttese volt. A Kiss Ferenc vezette csoport 1949. június 20-án Csíkszeredában megrendezett, Maros és Csík megyék közötti vetélkedőn az első helyet szerezte meg. A színjátszók aktívak voltak még a nyolcvanas években is, Tamás Mihály rendező vezetésével. 1990 után azonban felbomlotta csoport és nem alakult újjá. A városban 1952-től Szarvas Dénes volt a kultúrigazgató, aki 120 tagú énekkart alapított és nyolctagú népi zenekart. Az énekkar dicsérő oklevelet kapott. Ugyancsak Szarvas Dénes nevéhez fűződik egy 50 tagú gyermekzenekar és egy irodalmi csoport megalapítása. Mindez már a múlté. Jelenleg a városban egyetlen román néptánccsoport tevékenykedik. /Czirják Károly: Nyolc év alatt egyetlen előadás. = Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós), ápr. 15., 14. sz./
2002. november 22.
A népi önéletírások közül elsőként Tamási Gáspár Vadon nőtt gyöngyvirág című "emlékezése" jelent meg 1970-ben. Tamási Áron testvéröccsének memoárja hatására, annak osztatlan sikere láttán - 1983-ban jelent meg a második kiadása - sorra jelentek meg a népi írásbeliség e termékei. A Művelődés folyóiratban jelent meg sorozatban, majd 1985-ben az Európa Könyvkiadó Femina sorozatában az orotvai Csibi Istvánné Siklódi Márika Pontot, vesszőt nem ismerek... című önéletírása. A Pillich László és Vetési László által szerkesztett Leírtam életem... című kötetbe bekerült a székelyudvarhelyi születésű Bucsy Gábor, az újszékelyi születésű Buzogány Béla önéletírásának egy-egy részlete, a Salamon Anikó által szerkesztett Így teltek hónapok, évek című kötetben pedig Czirják Gergely gyergyócsomafalvi kovácsmester, valamint a szentkeresztbányai szabó, Máthé Mihály visszaemlékezései kaptak helyet. A rendszerváltás után a Hargita Népe által meghirdetett pályázatokra beküldött visszaemlékezések a Kuláksors, illetve Fogságom története sorozatokban jelentek meg, később ezekből egy-egy kötetnyi válogatás látott napvilágot /Történetek a fogságból - Hatvan székely hadifogoly /Státus, Csíkszereda, 1998/ a csíkszeredai Státus Kiadónál. Idén jelent meg a kissolymosi Simó István Visszasütő napsugár /Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda 2002/ című memoárkötete. /Sarány István: Kissolymosi Ajtmatov. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./
2003. március 3.
Márc. 1-jén vidám farsangosok járták be Gyergyóditró főutcáit. Délben, az orotvai tánccsoport bemutatkozása után Bardócz Ferenc polgármester, Sárpátki Ágnes, a Hargita Megyei Kulturális Központ szakirányítója és Bíró András, a helyi kultúrotthon igazgatója köszöntötte a seregszemle résztvevőit, a csíki és gyergyói települések 14 csoportját. /Bajna György: Farsangosok seregszemléje Gyergyóditróban. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 3./
2005. március 25.
A Hargita Megyei Vöröskereszt közreműködésével a megye néhány hátrányos helyzetű kistelepülésén községfejlesztési programokat indítottak be. A rövidített nevén ARAK-projektbe eddig Pálpataka, Atyha (Korond község), Orotva, legutóbb pedig Tibód, Székelyszentkirály (Oroszhegy község) kapcsolódott be. Zsigmond Éva, a Megyei Vöröskereszt elnöke kifejtette, hogy aktív községfejlesztési programok működnek Bulgáriában, Szlovéniában, Lengyelországban és Magyarországon. Ők a magyarországi tapasztalatokból indultak ki. A projekt lényege: rávezetni a kisközösségeket a saját gondjaik felmérésére, megfogalmazására, majd falugyűléseken eldöntik a pályázások elsődleges szempontjait, végül segítenek a pályázatírásban. Tavaly sikerült például Pálpatakán e módszerrel létrehozni az orvosi rendelőt. Az atyhaiak csatornázásra, az orotvaiak elsősegélynyújtási hálózat megszervezésére pályáztak, Tibódon és Székelyszentkirályon nőklub, valamint szakkönyvtár létesítését határozták el a falubeliek. /Kristó Tibor: Mi az ARAK? – avagy hátrányos helyzetű falvak támogatása. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 25./
2006. január 11.
December 22-én tartották az orotvai iskola egyik osztályának felújítás utáni avatóját. Képviseltette magát a gyergyószentmiklósi Szentmiklós Szervezet, Gyergyóditró Polgármesteri Hivatala, a Puskás Tivadar Iskolaközpont, az Orotva Egyesület, az RMDSZ, a szülői bizottság és az orotvai tantestület. Újjászületett az osztály: új parkett, a falak, ablakok újrafestése, új rakott kályha, két üvegtábla, új székek, színes tévé, valamint video- és DVD-lejátszó. Mindez az Orotva Egyesület jóvoltából, amely megnyerte a Szentmiklós Szervezet által meghirdetett pályázatot. Puskás Olga tanító néni, aki 19 éve tanít ebben az iskolában, könnyes szemmel vette át az osztályát. /Csibi B. András, Ditró: Igazi angyaljárás. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 11./
2006. január 18.
Gyergyóditró község lélekszáma Bajkó Károly jegyző szerint 1992 és 2000 között 800 lélekkel apadt. Tavaly 60 elhalálozott helyére mindössze 30 kisded érkezett. A víz és szennyvíz kérdéskörrel kapcsolatban felkeresett 2168 családból 487 lakásban nem volt, aki nyilatkozzon. Idegenben dolgoznak vagy élnek, illetve kihaltak lakóik. A Ditróhoz tartozó 650 lelkes Orotván fog felnőni a tavaly született ditróiak 27%-a. Orotván megjavultak az útviszonyok, 2004-től a telefont is bevezetheti, aki akarja. Néhány hét múlva teleházat avatnak, ott lesz az Orotva Egyesület székhelye is. /Bajna György: Tavaszváró Ditró. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 18./
2007. március 21.
Annak ellenére, hogy az oktatási miniszter kimondta az összevont osztályok megszüntetését, Hargita megyében 15 iskolában a következő tanévben is fognak összevont osztályok működni. Azonban iskolák szűnnek meg, illetve vonják össze őket más iskolákkal az alacsony gyermeklétszám miatt. Hargita megyében a tanfelügyelőség munkatársai felmérték a valós helyzetet, Bondor István főtanfelügyelő konzultált a minisztériumban is, a tanfelügyelőség meghozta a döntést: a 2007–2008-as tanévben 15 iskolában fognak összevont V–VIII. osztályok működni: Orotva, Borzont, Kőrispatak, Salamás, Lóvész, Csinód, Fenyőkút, Gyimesfelsőlok (Domokos Pál Péter Általános Iskola román tagozata), Székelyandrásfalva, Kányád, Varság, Vasláb (magyar tagozat), Tölgyes (magyar tagozat), Borszék (Zimmethausen Általános Iskola – magyar tagozat), Fenyéd. Hat általános iskolában továbbra is működhetnek a külön osztályok annak ellenére, hogy egy osztályban nincs meg a működéshez szükséges tíz tanuló: Vájlapataka, Pálpataka, Csíkmindszent, Gyimesfelsőlok (Domokos Pál Péter Általános Iskola magyar tagozat), Kissolymos, Szentpál. Legkevesebb gyerekkel, öttel a szentpáli iskola hetedik osztálya fog működni. A tanfelügyelőség a következő tanévre iskolák összevonását is elhatározta: megszűnik a fiatfalvi Benedek Elek Általános Iskola, az ide tartozó 24 gyermek jövőben a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnáziumba fog járni. Az ivói Székely János Általános Iskolát a zeteváraljai Jókai Mór Általános Iskolához csatolták. A farcádi 14 diák Felsőboldogfalvára fog járni, a hét galócási magyar gyermek pedig a szülők kérésére Salamáson fog tanulni. Ülkéről 23 általános iskolás Székelyszentkirály Szent István Általános Iskolájába fog járni, Székelypálfalváról pedig 17-en mennek a farkaslaki Tamási Áron Általános Iskolába. Végül az abásfalvi 26 általános iskolás a homoródszentmártoni Román Viktor Általános Iskola diákja lesz. Az idei iskolabusz-program keretében Hargita megye 18 járművet fog kapni, ezeket elsősorban az iskola-összevonás miatt ingázók rendelkezésére bocsátják. /Takács Éva: Iskolák szűnnek meg. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./
2007. április 24.
Színpompás felvonulás után szép műsorral mutatkoztak be április 22-én, vasárnap a Remetei Ifjúsági Napok kiemelt rendezvénye keretében a III. Gyergyó Vidéki Ifjúsági Nép- tánctalálkozó résztvevői Gyergyóremetén. A 373 táncos és zenész a kultúrházba vonult, a 35 tagú lövétei ifjúsági fúvószenekar muzsikájának ütemére. Sorra léptek színre az 50 tagú gyergyószárhegyi Cika együttes fellépése után a csoportok: a gyergyóremeteiek (70 tag), a gyergyóditróiak (50 tag), a gyergyóalfalviak (40 tag), a marosfőiek (30 tag), a Sapientia–EMTE Harmat néptánccsoportja (25 tag), az orotvaiak (18 tag), a csomafalviak, a borszékiek és a gyergyószentmiklósiak 15-15 taggal. A csoportoknak a helyi Szabó Attila szobrászművész készített emlékplakettet. A résztvevők szabadtéri táncházzal búcsúztak a rendezvénytől, miután a magyarországi testvértelepülés, Biatorbágy fiataljaival elfogyasztották a bográcsgulyást. /Bajna György: Ifjú néptáncosok Remetén. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 24./
2007. június 15.
A helyi fúvószenekar toborzójával, lovas felvonulással és a Jézus Szent Szíve búcsúra érkezett keresztalják fogadásával kezdődik június 15-én a VII. Ditrói Napok, Gyergyóditró község ünnepe. A szabadtéri színpadon néptánctalálkozót szerveznek, majd megnyitják Szelényi Károly Sacra Corona című fotókiállítását. Csibi Edit szabadtéri festménykiállításának megnyitójára is várják az érdeklődőket. Fülöp Edit színművész és tanítványai Moliére Szívek és szarvak című darabját viszik színre. A második napon nyílik az orotvai Siklódi Rózsika szőtteseinek és varrottasainak kiállítása, majd a nemrég átadott sportcsarnok névadó ünnepségét tartják meg. Nem marad el a ditróiak hagyományos Légy ott Kupája, illetve a sakkverseny. Orbán Edit magyartanár méltatja a néhai Trucza Péter Pál Deres vágyak című verseskötetét. /Jánossy Alíz: Utcabálok és horgászverseny. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./
2007. július 26.
Miközben a Gyergyóditróhoz tartozó Orotva közelében lévő Laposbükkben már ötödik napja tűzoltók és önkéntesek vívnak közelharcot a lángokkal, a medence másik oldalán, a Gyergyói-havasok délnyugati nyúlványában négyhektáros felületen újabb tűz ütött ki. Két kisebb méretű tüzet is oltottak a napokban a Csíkszereda közelében lévő Egerszegen, illetve Csíkszépvízen. Hunyad megyében öthektáros fenyőültetvényt tett tönkre a tűzvész, Nagybár község közelében. Fehér megyében, Remete község környékén a száraz növényzet lobbant lángra. /Jánossy Alíz: „Lármafák” Gyergyóban. Erdő- és legelőtüzek Erdély-szerte. = Krónika (Kolozsvár), júl. 26./
2007. október 4.
A dévai Szent Ferenc Alapítvány újabb gyermekvédelmi központokat létesített a Gyergyói-medencében. A három évvel ezelőtt alapított gyergyószárhegyi Kájoni János Gyermekotthon mellé tavaly Gyergyóremetén, Csutakfalván, Gyergyóditróban és Orotván létesült napközi otthon a hátrányos helyzetű gyermekek számára, idén pedig Gyergyóújfaluban hoztak létre újabb központot, és a közeljövőben tervezik egy gyergyószentmiklósi kollégium létrehozását is. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány országos szinten 16 bentlakásban és több mint 20 napközi otthonban közel ezer gyermek gondozását vállalta fel, közülük 160 a Gyergyói-medencében él. „Nem akarunk minden szociális problémát megoldani, hanem megmutatni, hogy azok orvosolhatók – fogalmazott Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, az alapítvány létrehozója. – Meggyőződésem, hogy kitartó, szívós munkával minden ember nevelhető, csupán esélyt kell adni a tanulásra, a változásra. ” Az újonnan létesített gyergyóújfalvi napközi otthonban 22 óvodás és kisiskolás korú gyermeket nevel Sólyom Hajnalka pszichológus. Hétvégére majdnem teljesen kiürül a központ, hiszen a bentlakókat szívesen meghívják otthonukba a falubeli pajtások. /Jánossy Alíz: Megoldás helyett esély. = Krónika (Kolozsvár), okt. 4./
2007. november 26.
Minden gyermek egy csillag, bizonyította Böjte Csaba atya sok-sok történettel november 23-án Gyergyószentmiklóson. Az esti szentmise prédikációjában, majd utána, a római katolikus plébánia nagytermében beszélt a dévai Szent Ferenc Alapítvány munkájáról, az örömökről, melyet egy megmentett gyerek csillagszeme jelent. Nem kevesebb mint ezerötszáz rászoruló örvendhet Böjte atya és a segítők istápolásának, a gyermekotthonokban, illetve a napközikben mindegyikük számára jut meleg étel, gondoskodás. Böjte Csaba elmondta, nem foglalkoztatja őt a holnap gondja, eddig mindig kerültek jószívűek, akik a szükséges anyagi alapot biztosították, hogy a szegényebb sorsúaknak kicsit szebbé varázsolják gyerekkorukat. Az alapítvány harmadik tevékenységéről, a várandós anyák magzatainak megmentéséről szólva azt is elmesélte, hogy immár nemcsak az országban működnek életotthonok, hanem Magyarországon is, ahol megteremtik annak lehetőségét, hogy az anya megszülhesse az életet, a nemzet gyarapodjon. E tevékenység folytatásához szervezett gyűjtési akciót a Gyergyó Tévé és az Ifitéka, várják az adományokat a remetei, ditrói, orotvai és gyergyószentmiklósi napközi otthonoknak, illetve a szárhegyi Kájoni János Gyermekotthon lakói számára. /Balázs Katalin: Minden gyermek egy csillag… = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 26./
